50 éves édesanya vagyok, aki 30 éven át harcolt a gyermekáldásért.Már minden reményem elveszett, amikor megszülettek gyönyörű ikreim.Nem kérek mást csak nézzék meg tündérkéimet,mert nagyon büszke vagyok rájuk!.




Elnézést kérek amiért megosztom önökkel örömömet, de végtelenül boldog vagyok.
20 évesen házasodtunk összeférjemmel és azonnal gyermeket szerettünk vona.
Sajnos sok éven át nem sikerült.
Petefészek daganatom volt.
Szerencsére nem kellett megműteni, de éveken átnem sikerültáldott állapotba kerülnöm.
13 hónappal ezelőtt orvoshoz fordultam, mert kimaradt ahavi vérzésem.
Azt hittem ez a változókor miatt van, delegnagyobb megdöbbenésemre és örömömre kiderült gyermeket várok.
Hamarosan megtudtuk nemis egy, de két szív dobban az enyém alatt.
Bár a 9 hónapból 7-et a kórházban töltöttem, de természetes úton 2 hónappal ezelőtt megszületett két kisfiunk Péter és Bence.
Férjem egyidős velem, igyekszünk egészségesen élni, hogy fel tudjuk nevelni drágáinkat.
Kéremosszák meg soraimat ésörömömet biztatván sok édesanyát, hogy merjenek vállalni gyermeket ilyen idős korban is,mert most jobban érzem magam, mint 30 éves koromban!